Barcelos - Ponte de Lima 34 km
Hosszú, forró nap, rengeteg km, de 32-ig nagyon jól bírtam. Egy 12-es, aztán egy 15-ös etapot nyomtam egyvégtében, mert nem volt semmi megállóhely. Most is voltak eltérések a könyvhöz képest, de mivel jók a jelek, csak megyek, míg el nem fáradok, vagy meg nem éhezem. Előbb-utóbb akad egy szimpi kávézó. Vagy nem, mint ma is�.
Volt egy kb. 10 km-es szakasz, ahol annyi zarándok jött szembe, hogy az volt az érzésem, hogy szembe megyek a sztrádán. Meg egy apa-fia páros is baktatott Fatimába két málhás szamárral. (ld. fotók).
Itt a Lima folyó hídja nevű kisvárosban meg éppen valami nagy ünnep van. Zizi-bambi-körhinta jellegel. A második helyen kaptam csak szállást egy belvárosi albergében. Itt viszont végre találkoztam két magyar ügyvéd csajjal. Két hét után végre magyar szót is hallok! Egyszerre érkeztünk meg, és mint kiderült egyszerre is indultunk ma reggel, csak ők 9,6 km-rel közelebbről. Ja, és csak hogy meg tudjam jegyezni, mindkettő Erika.
A következő két napon két gyógyszakasz jön alig 20-20 km-rel. Viszont a második este már Spanyolországban hajtom álomra a fejem végre �. Tervezetten már csak egy 30 feletti szakasz lesz, amikor Compostelaból célba veszem Finosterrát. �
Zoli 9. nap: Arles - Nissan-lez-Enserune 185 km
Megint egy 200 km alatti szakasz, egy kicsit bosszantó, de az időjárás nagy úr. Tervezetten keltem és indultam volna 6-kor. Amint kitoltam az utcára a bringámat leszakadt az ég. Viharos széllel érkezett meg az eső. Visszapihentem egy kicsit bringás cuccban, 8-kor tudtam elindulni és ez a két óra hiányzik a napi elszámolásnál. Irányba vettem a Földközi-tenger partvidékét. Nagyon tartottam ettől a résztől a sűrűn lakott terület és a várható nagy forgalom miatt. Az erős meg nem szűnő szembeszél lett az igazi hátráltató tényező. A 35 fokos meleg már meg sem kottyan. Nem esett jól a 20 km-es tengerpart bringaút sem, mert a szélnek nem állt semmi az útjába. A 170. km körül fogyott az erő és kerestem szállást. Ebben a kis faluban semmi nincs, ami meg lenne az vasárnap miatt amúgy is zárva. Ma éhesen fekszem?
Az utam során már a negyedik nemzettel próbálok meg kommunikálni. A horvát-szlovén, olasz nyelv nem áll olyan messze tőlünk, mint a francia, de enni, inni és megszállni eddig sikerült. Most megyek egy újabb nyelvészeti és gasztronómiai körútra